Boldog ünnepeket!

Zúzós volt az elmúlt néhány hét, most a vizsgaidőszak beköszöntével már sokkal jobb. Ez is jellemző egyébként, hogy felsőoktatásban dolgozóként a téli szünetet nem a karácsony, a béke és szeretet ünnepeként tartom számon, hanem vizsgaidőszakként. :) Az első vizsgák már lementek. A húszfős csoportomnak (az angolosoknak) még oké volt, nade 60 dolgozatot kijavítani emberes feladat, egy hétig kínlódtam vele, pedig feleletválasztós tesztet írattam.

Viszont elkészítettem az itteni első online taneszközt, ami ez esetben vizsgafelkészítő önellenőrző teszt volt, ezzel készülhettek a hallgatók a vizsgára. Két tanulsága volt számomra a dolognak:

1. A nappalisok közül volt, aki bele se nézett, meg is bukott rendesen vagy 3 ember a 9 vizsgára feljelentkezett közül. Én fel nem tudom fogni, hogy minek jön el teljesen készületlenül a vizsgára, az uv-ért még pótdíjat is kell fizetni.

2. A levelezősök közül SENKI nem bukott meg a fent említett 60 emberből, sőt sokan maximális pontszámot szereztek. Sajnos nem tudok egyelőre olyan statisztikákat csinálni, mint a disszertációmban, vagyis összehasonlítani, hogy van-e kapcsolat a tesztek kitöltése ill. a vizsgaeredmények között, de gyanítom, hogy igen.

Eddig is tudtam, hogy a levelezősök sokkal komolyabban veszik a tanulmányaikat, mint a nappalisok, idősebbek, dolgoznak, hétvégén járnak suliba, ők tényleg szeretnék megszerezni a diplomát. A nappalisok fiatalkák (y, z generáció), sokat cikkeznek az ő munkához való hozzáállásukról, utána lehet olvasni. Én igyekszem megértően állni hozzájuk, de így nehéz. Node nem én bukok meg.

Hát egyelőre ennyit, folyt. köv. januárban. Addig is mindenkinek boldog ünnepeket kívánok!

Kedvenc karácsony dalomból egy csíz a csupasz körtefán.

Oktatás

Három kurzusom van ebben a félévben, ebből az első most ért véget, összefoglalom a tapasztalatokat.

Szóval a háromból ők voltak a levelező MSc-sek, ami több dolgot is jelentett. Egyrészt szombat délelőtt voltak az órák. Másrészt mivel nekik már van egy diplomájuk, illetve mivel levelezők, ezért mindenki dolgozik valahol, illetve nem a 22 éves korosztály, inkább korombeliek, 30-40-esek, tehát már van munka-, és élettapasztalatuk, ami nagyon jó. Jó értelemben véve kooperatívak, ki tudták fejezni kulturáltan azt is, ha esetleg valamiről más véleményük volt, mint nekem, ezt megvitattuk. Nagyon gazdagította a kurzust, hogy mindig tudtak példákat hozni az elméletben tanultakra a saját munkahelyükről, egyébként szervezeti magatartás volt a kurzus. A végén csoportokat alkottak és prezentáltak egy választott témából, amiből én már előzőleg elmondtam az elméletet. Tegnap ezek az előadások mentek le, és tényleg nagyon jók voltak. Az egyik társaság szabályos felmérést csinált a munkahelyén, és statisztikai módszerekkel elemezte az eredményeket, amitől persze el voltam ájulva. Szóval istenien szórakoztunk.

Arról nem is beszélve, hogy a hallgatók gumicukorral és pekándiós müzliszeletekkel kedveskedtek nekem. :) Az egyikük egy olyan cégnél dolgozik, ahonnan hozott termékmintát, ez volt a gumicukor, a másiknak meg megengedtem, hogy egy héttel később adja be az esszéjét, mert beteg volt.

A másik két társaság levelezős alapszakos, illetve nappalis angol nyelvű alapszakos, majd róluk is beszámolok.

Kicsit így nézek ki mostanában.

Doktori fokozat

Kedves Olvasók!

Hát ezt is megértük! Ma megkaptam az értesítést a doktori iskolától. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan is használhatom a Dr. fokozatot. Íme:

Ezzel most tulajdonképpen le is zárhatnám a blogot, hiszen a doktori folyamatot szerettem volna bemutatni. Ámde nincs vége ezzel az életnek. Előre a habilitáció felé!

Egyébként isten őrizz, vicc volt, most mindenki hagyjon békén 1-2 évig. De továbbra is fogok tanítani, publikálni, konferenciákra járni, uh. folyt. köv.

Év eleje - tanítás

Kissé elsodortak az események, nagyon sok félévindítással kapcsolatos feladat volt, illetve tanítani is elkezdtem. Ma is csupán 6 órát tartottam két levelezős csoportnak. Egész jól jöttem ki belőle, ugyanis a másodikat már mikrofonnal tartottam, ami egyébként nem szokásom, de legalább nem kellett beüvöltöznöm a nagyelőadót, a végére meg betettem egy online videót.Találtam itt pont a témába vágó előadást, és az utolsó félórát ezzel töltöttem ki, menedzsment ismereteket tanítok éppen.

http://videotorium.hu/

Az angol nyelvű csoportomnak is kerestem anyagokat a youtube-on, de azt kell, hogy mondjam, kevés az olyan film, ami nem arról szól, hogy egy tanár áll a katedrán, és beszél. Ezt én is meg tudom csinálni. Olyan kis vicceseket kerestem, valami animációt, rajzfilmszerűséget, hogy kicsit felrázzam a lecsukódó szemű hallgatóságot (nem én vagyok unalmas, hanem borzasztóan rossz a terem szellőzése, nincs oxigén).

Angolul ezek voltak jók:
Education Portal

Magyarul meg Cservenyák Tamás Dr. Vízilója, igen cuki:

Kezdődik az iskola

Köszöntöm az olvasókat a 20145/15-ös tanév kezdetén! Nem sokat nyaraltam, az a helyzet, az újonann átvett tárgyaimnak írtam az előadásvázlatait, illetve ugyanennek a tananyagnak az online verzióját készítettem elő, ugyanis - mit tesz isten - megkaptam egy ilyen projekt vezetését is.

A suliban is beindult gőzerővel a tanév, pótfelvételik, intézeti évnyitó értekezlet, és a  tanévkezdés rengeteg tennivalója zúdult a nyakunkba, a felsőoktatási intézményekben mindig a szeptember és a január a csúcsidőszak, az új szemeszter kezdete.

A doktorimról egyelőre semmi hír, most azt várom, hogy a Doktori Tanács összeüljön és elfogadja a védésem eredményét, ez előreláthatólag szeptember végén fog bekövetkezni. Attól kezdve használhatom hivatalosan a doktori címet. Ezt kissé nehéz volt elmagyarázni az embereknek, amikor erről beszámoltam egy értekezleten, ez a következőképpen csapódott le a jegyzőkönyvben:

"Elektra elmondta, hogy XY megszerezte a doktori címet, Z kolléga habilitációs eljárás alatt van, és szeptemberben kiderül, hogy ő (mármint én, Elektra) is megkapja-e a doktori címet."

Grrrr! :) 

 

Nyári szünet

Kedves Mindenki!

A védés után megérdemelt szabadságra megyek pár hétre. Még van a munkahelyen egy-két teendő, záróvizsgáztatás, utóvizsga, de az utolsó megbeszélés is lezajlik a jövő héten. Nyáron rövid időre visszavonulok vidéki birtokaimra, és ilyen szép helyeken fogom tölteni az időmet:

Mátyus udvarház és lovastanya, Eger, Eged-hegy. Azok a foltok ott a domboldalon legelésző lovak.

Pihentető nyarat kívánok!

A védés részletesen

Naszóval. Odamentünk negyed 10-re, 10-kor kezdődött. A rektori díszterem volt a helyszín, ami egyrészt nagyon szép, másrészt meg témavezetőm szerint vegyem megtiszteltetésnek. Szerintem nem, csak ott volt hely, van még egy emeleti tanácsterem is.

Már várt az étterem vezetője, aki a kaját szervezte. Hát csak szuperlatívuszokban tudok róla nyilatkozni! Egyrészt minden flottul ment, persze évtizedes gyakorlata van benne, másrészt mikor telefonon egyeztettünk, lediktálta, hogy mennyi üdítőt, pezsgőt vigyek, mert így olcsóbb, és úgy intézte, hogy nem bontott ki mindent, úgyhogy egy csomót haza tudtunk hozni. 20 főre rendeltem a kaját, ami nagyon finom, friss és bőséges volt, népes családom ódákat zengedezett róla, ugyanis a megmaradt hidegtálakat egyből a húgomékhoz szállítottuk.

Mindez került összesen 44 000 ft-ba, plusz az italok. Még a témavezetőnek csináltam egy ajándékkosarat, ugyanis pont aznap volt a szülinapja. Voltak ilyen előre elkészítettek, de inkább összeválogattam a hozzávalókat, így sokkal minőségibb dolgokat lehetett belerakni.

Na, vissza a védéshez. Lepakoltam a cuccot, beállítottuk a titkárságról a kolléganővel az előadást, ilyen kis lézeres léptetővel  mutogattam, így nem kellett hadonásznom a vászon előtt, ami mint tudjuk, nem tudományos... :)

Lassan befutottak a bizottsági tagok, vendégek, és mivel az elején zárt ülés volt, mindenkit kizavartak. Kollégák ilyeneket mondtak gonoszul, hogy: -Mi van, Elektra, olyan sápad vagy! Hát előző nap rémesen izgultam, még aznap reggel is, aztán mikor elkezdtem, akkor megnyugodtam. Igaz, előző nap kétszer elpróbáltam az előadást, hogy beleférek-e az időbe (félóra), az sokat segített.

Szóval a forgatókönyv:

• Az elnök megnyitja a vitát, bemutatja a tagokat, a titkár felolvassa az önéletrajzomat (ezt is nekem kellett megírni előtte).
• Elnök felkér hogy adjam elő.
• Előadom.
• Opponensi vélemények. Az egyik opponensem sajna nem volt ott, az övét a jegyzőkönyv vezetője olvasta fel, a másikuk felolvasta-elmondta a sajátját. Ezeket megkaptam előre.
• Megkapom a bizottság kérdését, amit előtte nem tudtam, tehát ott kellett választ rögtönöznöm, ez volt a MOOC-os kérdés.
• A nézőközönségnek vannak-e kérdései? Nincsenek (ajánlom is!).
• A közönség hozzászólásai, volt kollégák kedvesen dicsérgettek, ezt én udvariatlanul csak fél füllel hallottam, ugyanis közben vadul írtam a választ a MOOC-ra.
• Válaszolok az opponensi és a bizottság kérdéseire. Az opponensi választ előre meg kellett írni külön-külön, ezekből összeállítottam egy rövidebb verziót előzőleg.
• Opponens elfogadja a választ.
• A bizottság visszavonul, a gyakorlatban nekünk kellett kimenni.
• Pár perc múlva visszamegyünk, kihirdetik az eredményeket, 4.5 pontot, 90%-ot kaptam, hat tag közül három 4-et, három 5 pontot adott.
• Gratulációk. 

Ez utóbbi kicsit vicces volt, mert nem mondtak semmit, csak barátságosan néztek és hívogató fejmozdulatokat tettek. Nekem nem esett le, hogy mit kéne csinálni, uh. felszólítottak, hogy talán fáradjak közelebb, és mindenkivel lekezeltem, elsőnek az elnökkel.

Kivonulás, koccintás, kaja. Az opponensem rohant tovább egy konferenciára, uh. neki összepakoltam egy adag kaját meg sütit, ne maradjon le róla. Utána még pezsgőztünk, ettünk, beszélgettünk aztán mindenki elhúzott.

Érdekes módon nem másnap jött ki rajtam a fáradtság, hanem csütörtökön, azóta is alszom minden délután. De legalább túl vagyok rajta!

A nagy nap!

Hál' istennek jól sikerült a védés, 90%-os eredményt értem el, a doktori fokozat minősítése csak szeptemberben derül ki (Summa cum laude, vagy cum laude), Vasárnap borzasztóan izgultam, de kétszer is elpróbáltam otthon az előadást, és mire oda jutottam, egész jól, nyugodtan elmondtam. Szerencsére a bizottság is rendes volt, meg a közönség sem kekeckedett, azt a kérdést/témát pedig, amire ott rögtönözve kellett válaszolnom, nagyon jól ismertem, uh. nagy mázlim volt.

A kérdés ugyanis az volt, hogy mutassam be a MOOC-okat. Na, szóval MOOC-ügyben valósággal lelőttem a bizottságot, állítólag annyira jól válaszoltam, hogy mindenki azt hitte, hogy ezt is előre elkészítettem, mint a többi opponensi választ. Legnagyobbrészt azt mondtam el, amit a munkahelyi e-learninges projektjavaslatba beleírtam. Elmondtam, hogy én is beiratkoztam egy kurzusra, mondtam a példákat, MIT, Futurelearn, SAP, stb.

Ez most még csak egy gyorsjelentés, majd részletesen is leírom az egésznek a menetét, mert elsősorban más sorstársaimnak szeretnék ezzel segíteni, akik szintén PhD-znak. Tulajdonképpen a blogot is ezért indítottam, mert az egész folyamatnak a leírását sehol sem találtam, hát még személyes élményeket róla.

Azért ennyire nem volt formális, de majdnem.

KPMG Akadémia

A hét elején részt vettem a KPMG Akadémia a Szervezeti tudásmegosztás Magyarországon 2013/2014 című felmérés eredményeit bemutató rendezvényén. Ahogy mondani szokás, megjelent a szakma krémje, rengeteg ismerőssel találkoztam, és új ismeretségeket is kötöttem. Külön örömömre szolgált, hogy találkoztam volt tanárommal, Bőgel Györggyel, akitől a blog mottója is származik ("A vagyon esténként hazamegy").

Én bevallom töredelmesen, borzasztóan szoktam néha konferenciákon unatkozni, hát ez nem az az esemény volt. A kutatás eredményeit bemutató előadók érdekesek, szellemesek voltak, végig lekötötték a figyelmünket nemcsak ők, hanem az ismertetett eredmények is.

A részletekbe most nem mennék bele, a teljes riport letölthető innen:

http://tudatosvezetes.hu/docs/tudasmegosztas.pdf

Ami egyedül szemet szúrt, az a tudásmegosztást akadályozó tényezők közül egy-kettő, mint pl. az időhiány, ami érthető, a másik pedig az a feltételezés, hogy a kollégákat úgysem érdekli a mi tudásunk. Ez utóbbival vitatkoznék. Bőgel György azonban nagyon helyesen rámutatott, hogy a tudásmegosztás legjobb eszköze még mindig a kávéautomata, vagy a csocsóasztal, ahol kötetlenül összejönnek a kollégák, és csevegnek.

Vissza kell azonban térnem a doktorimhoz, írom ugyanis az opponensi bírálatokra a választ. Hajrá!

Ki vagyok jelölve!!!!

Hogy szép magyartalanul fogalmazzak. Hát, ezt is megértük, 2014. június 16., 10.00.

Ebből kifolyólag olyan ideges voltam a hét elején, hogy nem tudtam enni, megint végig kellett ugyanis játszani ezt a "ki ér rá, ki nem ér rá" játékot, azzal a sportszerűtlen nehezítéssel, hogy csak azokat lehetett meghívni, akiket a doktori tanács elfogadott, és mivel vizsgaidőszak van, sorra mondták le a tagok. De nagy nehezen sikerült.

A doktori.hu adatbázisban is megjelentem, ami azt jelenti, hogy már az isten se óv meg attól, hogy védjek.

Van még addig dolgom, válaszolni kell az opponensi véleményekre, megrendelni a kaját, kiküldeni a meghívókat a kollégáknak, stb. A családot igyekszem távol tartani, majd jöjjenek a Doktor Bubóra (ünnepélyes diplomaosztó) jövő ilyenkor. A kolléganőm is végigbőgte meghatottságból kifolyólag a saját védésének a végét, amikor a témavezetője és mi, pályatársak méltattuk, nem szeretnék én is így járni. Maradjunk a szakmánál, kollégák, volt kollégák.

Utána terülj asztalkám, fogadás, azt is én fizetem, fejenként 2000 ft. Sokba van nekem ez a doktori, mint már említettem.

Doktori védés

Sajnos még nem az enyém, hanem egy kolléganőmé. Mindenesetre főpróbának jó volt. Van az egésznek egy nagyon formális jellege, gyakorlatilag egy forgatókönyve, amit le kell játszani, mindenki a szerepének megfelelően viselkedik, ld. egy régebbi bejegyzésemet ugyanerről.

Most nézem, vannak  is erre hivatalos forgatókönyvek doktori iskolákban, pl. itt:
A DOKTORI ÉRTEKEZÉS NYILVÁNOS VITÁJÁNAK. FORGATÓKÖNYVE.

Annyi haszna volt a dolognak, hogy sikerült végre időpontokat kicsikarni a titkárságból, per pillanat a június 16. tűnik egy reális időpontnak. Mindenesetre még meg kell kérdezni a bíráló bizottság tagjait is. Mennyivel könnyebben megy minden személyesen: elővettük határidőnaplóinkat és vadul egyeztettünk a témavezetőmmel ill. a jegyzőkönyv vezetőjével is. Ez utóbbi a látszat ellenére nagyon fontos pozíció, ugyanis a jegyzőkönyv alapján dönt majd a doktori tanács a fokozat odaítéléséről. Nem ám az van ugyanis, hogy a jelölt véd, aztán ihaj-csuhaj, hanem még 1-2 hónapig rághatja a körmét, hogy a doktori tanács következő ülésén elfogadják-e szavazással (!) a fokozatát.

Durva jegyzőkönyveket olvastam erről, nem tudom egyébként miért stresszelem magam ilyenekkel. A természettudományi doktori védéseket ilyen arányban szokták elfogadni, hogy 15 igen, 0 nem, a társadalomtudományiakat pedig 8 igen, 7 nem arányban... Szóval lehet izgulni.

Ha már elfogadták, utána jön a diplomaosztó, ami az én esetemben egy év múlva fog bekövetkezni, de addig is kapok egy igazolást, hogy doktor vagyok, használhatom a címet, emelkedik a fizetésem, stb. Remélhetőleg.

" Én, mint az egyetem Boa Constrektora, doktorrá fogadom Önt, Bubó Bubó."

E-portfolió

Per pill. a Tempus Közalapítvítvány e-portfolióról szóló workshopján ülök. Senki nem lépheti át a saját árnyékát: ugyan nem ez a fő profilom, de az önéletrajzomból azért kiderül, hogy sokat foglalkoztam digitális pedagógiai dolgokkal, úgyhogy ez is az én reszortom lett a blended learning-gel (vegyes, kevert képzéssel) együtt.

Egyelőre nem adott sok nóvumot, hogy finoman fogalmazzak. Az előadók jók, de nagyjából 10 éve ismerem őket és a munkásságukat.

Amit nem tudtam, hogy a mesterszakos tanárképzésben kötelező az e-portfolió bemutatása az államvizsgán. Tulajdonképpen arról kellene beszámolnom, hogy ez a mi főiskolánk számára miért lehet hasznos, úgy a diákoknak, mint a tanároknak.

Még megvárom Ollé János előadását, aztán lelépek, van dolgom még a munkahelyen is.

Eddig ezt jegyzeteltem:

Mi az e-portfolió?

·         Készíthetik a hallgatók, az oktatók, az intézmény.

·         A felhasználó eddigi teljesítménye, dokumentumai, stb. A tanárszak mesterképzésben kötelező.

·         Elsősorban a munkaerőpiaci elhelyezkedéshez lényeges.

·         Hordozható, munkába állás után átvihető a vállalati rendszerbe (szabványok).

·         Europortfolio: európai törekvés.

Intézményi, oktatói portfoliók.

·         személyes adatok, diplomák, kitüntetések, díjak, tagságok.
·         Képek, videók, hangok, szövegek
·         publikációk, tananyagok, blogok
·         ingyenes, online lehetőségek: pl. aboutme, linkedin
·         online lehetőség könnyen megjegyezhető cím, név legyen
·         FONTOS! e-portfolió nemcsak egy szoftver lehet, hanem a Facebook, Linkedin, stb. felületek mind a portfolió részei lehetnek
·         Mahara, példák: Gödöllő: e-portfolio.szie.hu, Eger: e-portfolio.ekf.hu

Opponensi vélemény

Megkaptam a külső opponenstől a második véleményt. Kicsit olyan érzésem volt, mint amikor az irodalmi műelemzésnél be kellett mutatni a főhős jellemfejlődését: ő is bemutatta, hogy én mennyit fejlődtem az első, és a második verzió között. Leginkább azt értékelte, hogy megfogadtam a tanácsait, no de ez volt a lényege a dolognak, az első véleményében megfogalmazott kívánalmainak megfelelően igyekeztem átírni a dolgozatot, elég sokat küzdöttem vele, mert további irodalmazásra is szükség volt.

Az volt az isteni szerencsém, hogy pont egy olyan kolléga munkásságának az áttekintését kérte, akinek ott voltam a védésén, úgyhogy nagyjából tisztában voltam vele, hogy milyen tudományos nézeteket képvisel, csak ki kellett keresni a dolgozatát a doktori.hu-n.

Ja, mostanában rengeteget használom a fent említett honlapot. Először is azt szoktam nézegetni, hogy a volt csoporttársaim közül kinek volt már meg az abszolutóriuma, házi védése, nagyvédése, hogy állnak a többiek. Büszkén jelentem, hogy húszan kezdtük el a doktori iskolát 2008-ban, ebből én vagyok a harmadik, aki védeni fog, ami szerintem szép teljesítmény. A másik kettő közül az egyikük szintén főiskolán tanít, de jóval idősebb, mint én, a másikuk  viszont az anyaintézményben tanít már ősidők óta, ami azért nagy előny, ha valaki kolléga. Félreértés ne essék, nem lehet a doktori iskolát elfogultsággal vádolni, szegény Klári sokat panaszkodott, hogy ugyanúgy meg kellett mindennel küzdeni, mint nekem, a külsősnek.

Ő egyébként nagyon sokat segített a felkészülésben, elmondta a folyamatot, mire figyeljek oda, stb. Ellentétben a másik kolleginával, aki már a tanulmányaink ideje alatt is levédte az általa kidolgozott tételt, és csak akkor küldte el a jelszót, amikor tőlem is megkapta az anyagot... No comment. Tán még azt is írta, hogy "ingyen az anyámnak se dolgozom". Hát ilyen is van.

Ja, és persze én levelezőn végeztem, munka mellett, aki nappalin csinálja, annak rövidebb, kb. 3 év.

SWOT

Stratégiai tervezés tárgyat tanítok, ennek kapcsán elemeztük a főiskola piaci helyzetét SWOT analízis segítségével. A végén felmerült, hogy hogyan kéne ennek alapján továbbhaladni, de mivel hallgatóim nem jegyzeteltek (nem is kívántam meg tőlük, együtt ötleteltünk), lefényképezték nekem a táblaképet, íme:

Az óra végén ketten is felajánlották, hogy tartanak kiselőadást a saját munkahelyük stratégiájáról, úgyhogy csak sikerült felkeltenem valamennyire bennük az érdeklődést. Az előadásvázlat, amit megörököltem, ugyanis kissé uncsi, és nem volt lelkierőm még átdolgozni a disszertáció leadása mellett, de a következő órára megcsinálom, isten bizony. Kissé lelkiismeretfurdalásom van ugyanis miatta, de tényleg sok dolgom volt.

Azért vittem be videókat, és majd fognak csoportmunkában üzleti tervet is csinálni.

Készülök a nagyvédésre

Pakolásztam itthon más iratokat keresve, és a kezembe akadt egy jegyzet, amit egy kolléga nagyvédésén írtam. No comment, idemásolom, tanulságos:

A házi vita májusban volt, a védés januárban.

1. A jelölt 15 perces előadást tart
2. Meg kell szólítani a résztvevőket: Tisztelt elnök úr, tisztelt bizottság, tisztelt résztvevők
3. Opponensek megteszik az észrevételeiket - hogyan jutott el a jelölt a végkövetkeztetésre, fejtse ki, melyik tézis az új tudományos eredmény?
4. A bíráló bizottság felteszi kérdéseit (Saját megjegyzésem: ha valami marhaságot kérdez a bizottság, akkor saját magadat kell hibáztatni, hogy te fogalmaztál rosszul.)
5. A hallgatóság kérdései
6. A jelölt válaszol, lehet szünetet kérni, hogy összeszedje a gondolatait.
7. A hallgatóság megjegyzései: általában dicsérik a jelöltet, elmondják saját bogaraikat.
8. Az opponens elfogadja-e a választ? -Igen.
9. A bírálóbizottság elfogadja-e a választ? -Igen.
10. A bizottság visszavonul.

Eddig tartottak a jegyzeteim, utána általános gratuláció és hejehuja következett szendvicsekkel, pezsgővel. Bárcsak már én is ott tartanék!

Jelenleg az opponensek kotlanak a dolgozaton, hivatalosan két hónapjuk van rá, de lehet őket kicsit sürgetni.

Pécs, konferencia

Kedves naplóm, ezeket a sorokat a pécsi intercityn írom, van wifi. Ma előadok az éves tudásmenedzsment konferencián, témavezetőm a főszervező.

Előadást nem volt nehéz választani, összeollóztam a dolgozatom egyik fejezetéből. Ugyanezt elsütöttem egy angol nyelvű cikkel, ahhoz meg a disszertációm angol összefoglalóját adtam be. Isaac Asimov is megírta, hogy jó anyagot nem kell veszendőbe menni hagyni!

Szombaton tanítok, lesz két csoportom most április-májusban, stratégiai tervezés c. tárgyat. Elgondolkoztam, hogy tulajdonképpen milyen kanyarokat vett az én pályám, kezdtem ugye magyar-angol szakosként, aztán jött az informatikai alapok, és az egyetemi tanulmányaim kapcsán meg ez a gazdaságtan. Különösen ez utóbbi lep meg, sose gondoltam volna, hogy érdekelni fog a menedzsment, de tulajdonképpen szorosan kötődik a tanársághoz, itt is az emberek viselkedésével kell foglalkozni, csak egy szervezeten belül. De jó ez így, legalább mindig új, érdekes dolgokkal foglalkozom. Élethosszig tartó tanulás.

Pénzügyek

Új fejezetéhez érkezett a disszertáció-valóságsó: megkaptam a kinyomtatott példányokat. Azért ez sem volt ingyen: 57 000 (!) ft-t fizettem a nyomdában. Kb. ennyi szokott lenni, a színes oldalak (ábrák) mennyiségétől függ. Plusz 3800 a tézisfüzetek 15 példányban.

Utána aláírattam minden példányt (8 db) a megszelídült doktoriiskola-vezetővel. A szelídítésben egy üveg jóféle bor a Bock pincészetből is szerepet játszott, ezen kívül szétosztogattam még néhány doboz bonbont és húsvéti csokinyulat is az ügymenet megolajozása érdekében. Feudalizmus van, na! De nem sajnálom tőlük, csak legyek már túl ezen.

Ennek kapcsán áttekintettük a férjemmel, hogy mennyibe került eddig nekem a PhD:

• Először is a tandíj, 100 000 ft félévenként. Ezt állta ugyan az előző munkahelyem, viszont könyörtelenül leverték rajtam a felét, amikor eljöttem, 300 000-t vissza kellett fizetni.
•  Kiutazás költsége, bár volt diákigazolványom az első 3 évben.
• Konferenciák részvételi díja, de ebből is sokat fizetett a munkahely.
• Az egyik külföldi publikációnak is volt valami 15 000 ft díja.
• Nyomda: 60 000 ft,
• Fokozatszerzési eljárási díj, mert ilyen is lesz, 100 000 ft. Megpróbálom a jelenlegi munkahelyemmel kifizettetni, végül is nekik is az érdekük, hogy PhD-s tanáraik legyenek.
• Munkahelyi vitára büfé 10 000, azt is én fizettem, kávé, ásványvíz, sütik.
• Nagyvédésre büfé: az több lesz, hidegtál, szendvicsek, legalább 50 000-re számítok.
• Bizottsági tagok tiszteletdíjai, utazási költsége, kb. 20 000 fejenként.

Ez eddig 575 000 ft, tehát több, mint félmillió.

Szóval nem adják olcsón a doktorit! Mindehhez a pénzben nem mérhető idő, energia, amit belefeccöltem az órákba, ckkekbe, disszertációírásba. Legalább két évben nem mentem nyaralni, mert vagy a cikkekkel, vagy a dolgozatírással voltam elfoglalva. Nagyon örülni fogok, ha vége lesz az egész folyamatnak!

Kész!!!

Kedves olvasók, történelmi pillanatoknak lehetünk tanúi: beadtam a disszertációmat a nyomdába!
Azért ez sem ment simán: előzőleg alá kellett íratnom a tézisfüzetet ( a dolgozat rövidített verzióját) a doktori iskola vezetőjével, aki a múltkor kidobálta a publikációimat. Most is, nézegeti, nézegeti az új és újszerű tudományos eredményeket. Párbeszéd:

Ő: -Miért írt ennyi tudományos eredményt? Elég lett volna 4-5.
Én: - Mert a külső opponensem ezt javasolta, hogy bontsam szét őket, az ő doktori iskolájában így szokás.
Ő:- És hol vannak a statisztikai módszerek, milyen módszereket használt? Ez itt csupa általánosság. Bebizonyította, de hogy bizonyította be?
Én (felkészülten, lélekjelenlétemet nem elvesztve előkapom a disszertációt, orra alá dugom) :- Tessék, itt a variancia-analízis, itt a korrelációszámítás, itt vannak a kereszttábla-elemzések.
Ő (megenyhülve): - Na, jól van, ez rendben van, de ezeket miért nem írta bele az újszerű eredményekbe, hogy hogyan jutott el erre a következtetésre?
Én: - Én beleírom nagyon szívesen, azon ne múljék.
Ő: - Aláírom magának, hogy ne kelljen még egyszer bejönni, de azt az oldalt javítsa ki!
Én (alázatosan): - Igen, természetesen, nagyon köszönöm!

Utána lekocogtam a nyomdába, és a nagyon segítőkész nyomdász hölgy segítségével még egyszer átnéztük, kinyomtattuk a dolgozatot, hétfőn mehetek a bekötött példányokért. Megkérdeztem tőle, hogy az X. prof mindig ilyen vérfagyasztó, vagy csak minket tüntet ki vele? Ezen nagyon jól szórakozott, és közölte, hogy igen, mindenkivel ilyen.

Én úgy leizzadtam, hogy facsarni lehetett a vizet a pólómból utána.

(a kép csak illusztráció)

Köszönetnyilvánítás

Már tényleg a legutolsó simításokat végzem a dolgozaton, többek között most írom a köszönetnyilvánításokat is. Megnéztem egy másik, a doktori iskolában mostanában készült dolgozatot, és nagyon meglepődtem, hogy a családjának nem mond köszönetet az illető, csak szakmai kapcsolatainak. Arról nem is beszélve, hogy a köszönetnyilvánítást formai követelményként nem a dolgozat elejére, hanem a legvégére kell elhelyezni, a mellékletek után. Könyörgöm, ki az, aki végignéz több oldalnyi mellékletet, táblázatot, statisztikai számítást, kérdőívet???

A doktori iskola valószínűleg ezzel a kívánalommal szakmaiságra törekszik, de szerintem kissé elvetették a sulykot.

Szóval én ezennel ide is bemásolom a családomnak szóló köszönetnyilvánítást, igazán megérdemlik!

"Köszönettel tartozom családomnak; édesanyámnak, akitől a humán, édesapámnak, akitől a természettudományos érdeklődést örököltem, és akik mindig hittek bennem és bátorítottak. Köszönöm testvéremnek és családjának, illetve férjem családjának, hogy mellettem álltak. Végül, de nem utolsósorban köszönöm férjem türelmét, és támogatását az elmúlt években."

Statisztika

Ideje, hogy írjak egy pár szót a statisztika PhD dolgozatokban játszott szerepéről. Mivel én társadalomtudományi témában írom a dolgozatomat, mindenképpen szükséges bele valamilyen adatelemzés. A természettudósoknak könnyű dolguk van, ők számolnak, adatokkal dolgoznak. Mi azonban olyan cseppfolyós témákkal foglalkozunk, mint az emberek viselkedése, ezért mindig bizonygatni kell, hogy a témánk tényeken alapul, nemcsak rizsa. Ezért alapvető követelmény a doktori disszertációban valamilyen adathalmaz elemzése statisztikai módszerekkel.

Általában ez szokott a legnagyobb problémát okozni, milyen adatokat használjunk, és honnan szerezzük be ezeket. Ekkor kerül elő a kérdőívezés. Ezzel az a baj, hogy nem mehetek oda minden egyes hallgatóhoz (az én esetemben), hogy ezt most azonnal kitöltöd. Ha viszont egy online, szabadon választható kérdőív kitöltésére szólítom fel őket, az nem lesz reprezentatív, mert nem véletlenszerű a mintavétel.

Nálam az volt a szerencse, hogy nemcsak kérdőívvel dolgoztam, hanem közvetlen adatokat is kaptam a rendszergazdától az elearning-rendszer és a Neptun használati és eredményei adataival, ebbe tehát nem lehetett belekötni.

A vizsgálati módszerekbe viszont igen, úgyhogy találkozom is a héten egy statisztikus volt kollégával kicsit átnézni a dolgozatot.

Bírálóbizottság, végleges

Megkaptam a doktori iskolából a bírálóbizottság elfogadását, ami azt jelenti, hogy mehet a nagyvédés. Ez úgy ment, hogy nekünk kellett összeállítani, hogy ki legyen az elnök, titkár, belső opponens, külsős opponens. Nem lehetnek ugyanazok az opponensek, mint a házi védésen, az egyiket meg lehet tartani. Én a külsőst vittem tovább, és megkértem az egyetemről egy jó fej, fiatal (na jó, ötvenes) e-learninges fickót, akihez jártam információs rendszerek szemináriumra belső opponensnek. Ez is milyen már, hogy a tőlem tíz évvel idősebb még fiatalnak számít, a doktori iskolákban az átlagéletkor 65 év.

Boldogan felhívtam a titkárságot, hogy ha májusban akarok védeni, akkor mi a teendő, mire közölték, hogy két héten belül adjam le a dolgozatomat beköttetve, mert volt, aki velem egy héten védett, és már beadta. Hát, nem tudom, hogy az illető hogy csinálta, mivel én két 8 oldalas nagyon részletes opponensi véleményt kaptam, hogy pl. a 75. oldalon mit írjak át, de ilyen szinten, hogy nem kötőjel, hanem gondolatjel. A statisztikai és egyéb változtatásokról nem is beszélve.

Szóval nem fogok májusban védeni, még egy csomó munka van a dolgozaton, legalább két hónap, marad a szeptember.

Házi védés

Megvolt tegnap a házi védés. Szerintem egész jól sikerült, sokan voltak (majdnem 30-an), hozzászóltak. Az opponensek sem voltak nagyon vérengzőek, változtatásokat javasoltak, de mehet tovább a dolgozat nagyvédésre.

Szóval alapvetően minden rendben volt, az különösen jólesett, hogy régi, és új kollégák eljöttek, támogattak, lelkesedtek, felszólaltak. Ámde amin nagyon berágtam, és egy hosszas tirádára késztetett, az a következő volt.

A dolgozatomban az egyik opponens az alábbi hibát találta: a stílusom idézem néha "újságírói", értsd olvasmányos, nem elég tudományos a doktori iskolának. Ugyanakkor egy kolléganő, aki már túlesett a házi védésen, közölte, hogy ne adjak elő ennyire érdekesen és élénken, mert ez úgyszintén nem elég tudományos. Na most én sose fértem bele a poroszos oktatás kereteibe, hétéves koromtól negyvenen felülig, úgy látszik, ettől már sose szabadulok. Tanultam amerikai intézményben, ahol a tanárok szinte showmanként adtak elő, dolgoztam külföldön, ahol az egyetemi emberek farmerban és sportcipőben járnak munkába, de ott nem az számított, hogy ki hogy néz ki, nem volt bűn, ha érdekesen ír és ad elő, azt értékelték, hogy az ember szakmailag milyen.

Van egy olyan érzésem, hogy a sok nagyokos, öltönyös, karót nyelt, 70 éven felüli, természetesen férfi CSC, és PhD, és DSC, és az MTA tagja úgy kipukkadna, mint a lufi egy nemzetközi megmérettetés kapcsán.

Node sebaj, ezt a félévet már ahogy mondani szokás, fél lábon is kibírom, unalmas és száraz leszek, de ahogy megvan a PhD-m úgy, fogok írni és előadni, ahogy akarok, és senki nem szól bele. Uff, én beszéltem!

Bírálóbizottság

Az elmúlt napokban a munkahelyi, ill. a nagyvédésem bírálóbizottságának az összetételén agyaltunk a témavezetőmmel. Sose gondoltam volna, hogy ez ilyen bonyolult:

• ki kivel van jóban
• publikál-e eleget, van-e neve a szakmájában
• az, hogy dr. legyen ugye alapfeltétel
• ha póttagnak kérjük fel, akkor megsértődik
• kérjünk egy kevésbé sértődékenyt póttagnak
• a belső opponens nincs itthon két hónapig, ki legyen a pótopponens?
• témavezetőm: az XY a doktori iskolából
• én: isten őrizz, ő statisztikus, ha elkezd belekérdezgetni a varianciaanalízisembe, nekem végem, pedig nagyon aranyos ember
• Z. lusta feljönni vidékről, meg nem fizetik az útiköltségét
• témavezetőm: de ha írsz neki egy cikket angolul, annak örülni fog, meg neked is jó lesz a nagyvédés előtt
• én bármit, csak a publikációimon ne akadékoskodjanak, ld. az előző bejegyzésemet
• témavezetőm: a doktori iskola vezetője egy morcos természettudós, nem fogja komolyan venni a te társadalomtudományi témádat, különben is májusban nagyon sokan védenek, tegyük szeptemberre
• én: basszus, ne most akadjanak fenn a témámon, különben is ha májusban morcos, akkor szeptemberben is morcos, nekem megemelik a fizetésemet, ahogy megvan a doktorim
• témavezetőm: tudod, hogy ez nem így megy.

És a többi, és a többi.

Az egyik barátnőmtől kaptam egy vicces ide vonatkozó képet:

Munkahelyi vita

Hát húzós két hetem volt! Először is az új  munkahelyen hirtelen én lettem mindenki anyukája, úgy kell döntéseket hoznom, hogy teljesen új vagyok, és nem ismerem a folyamatokat. Az sokat segít, hogy a két felsőoktatási intézmény nagyon hasonlít egymáshoz, ugyanolyanok az adminisztrátorok, ugyanolyanok  kollégák, csak mindenkit máshogy hívnak.

Ami a nehéz, az a házi védés megszervezése, ami 28-án lesz. Én elég jó szervezőnek tartom magam, de még életemben nem kínlódtam ennyit, ugyanis ezt nem a doktori iskola intézi, hanem a jelölt. Már csak az időpontok problémái, kiderül, hogy mégse jó az egyiknek, ami a másiknak jó, stb. Ráadásul tegnap amikor kimentem a doktori iskolába aláíratni a meghívót a doktori iskola vezetőjével, elkezdett akadékoskodni két, már elfogadott publikációmon. Úgy megijedtem, hogy fújhatom le az egészet, és két újabb publikáció az plusz legalább egy év, hogy leizzadtam, remegtem, majdnem elájultam. Erre gyorsan aláírta.

Mikor kicsit megnyugodtam, átmentem a  doktori iskola titkárához, hogy mi bajuk a publikációimmal, és rámutattam arra, hogy nem most kéne, hogy ez gondot okozzon, miután már többször ellenőrizték, abszolutórium, és fokozatszerzés előtt is. Hát, hogy azt még az előző titkár fogadta el. Mondtam, hogy nem érdekel, ne változtatgassák meg visszamenőleg a követelményeket, mert ez velem szemben méltánytalan.

Erre meg ő ijedt meg, és átbogarászta a teljes publikációs jegyzéket. Megmutattam azt a cikket, ami ugyan egy gyűjteményes kötetben jelent meg, de a Springer kiadó adja ki, és a spanyolokkal együtt írtam. Ja, hát ez nagyon jó lesz, írtam át a folyóiratokhoz. A könyveket, könyvrészleteket ugyanis nem is nézik. Grrrrrrrrrrrrr!

Majd beszámolok a fejleményekről.