Visszakanyarodom akkor az eLearning témájához, ahogy azt a kedves hozzászóló kérte.
Kérdések: Mikor válik elég éretté a hallgató az eLearning-hez (implicit állítás: az eLearning sokkal több önálló tanulást feltételez)?
Válaszom az implicit állításra: igen, sokkal több önálló tanulást feltételez, és nem is biztos, hogy mindenkinek alkalmas. A mi angol nyelvű képzésünkön elég nagy a lemorzsolódás, mellesleg szólva a jelentkezők se rágják a küszöböt nagy mennyiségben, ugyanis annyira új ez a fajta oktatás, hogy idegenkedést vált ki a szülőkben. Tipikus kérdés fanyalgó hangon: - Jaj, akkor tanárral nem is találkozik a gyerek? Hát személyesen nem feltétlenül, na bumm.
Viszont aki marad, azt szoktam mondani, hogy túléli az első évet, az általában imádja, és nagyon megfelel az igényeinek. Amit közhelyszerűen szoktak mondani, munka, gyerek mellett. Van az említett kurzuson tánc- és képzőművész tanárnő, gyeses apuka Svájcban, Angliában élő nyomdász, és nem mellesleg két ifjú és sikeres érettségizett lány, az egyikük éppen Angliában folytatja a képzést, az anyaegyetemen, a másikuk pedig sikeresen építgeti tanulás mellett nemzetközi grafikus karrierjét, rendszeres megjelenésekkel grafikai magazinokban, webshoppal, stb. Illetve a balett táncosok és kőfaragók. : )
Az életkorral kapcsolatban sajnos nem tudok nyilatkozni, ugyanis én csak a 18+ korosztályt tanítom, fogalmam sincs, hogy általánosban, gimnáziumban hogyan működik. Sok EU-s program van egyébként ezen a téren, többek között a Sulinet is egy ilyen nemzetközi kezdeményezés része. Mindenképpen szorosabb tanári vezetést igényel, tehát a blended learninget tudom inkább elképzelni.
Melyik formája milyen kortól eredményes?
Válaszom az implicit állításra: igen, sokkal több önálló tanulást feltételez, és nem is biztos, hogy mindenkinek alkalmas. A mi angol nyelvű képzésünkön elég nagy a lemorzsolódás, mellesleg szólva a jelentkezők se rágják a küszöböt nagy mennyiségben, ugyanis annyira új ez a fajta oktatás, hogy idegenkedést vált ki a szülőkben. Tipikus kérdés fanyalgó hangon: - Jaj, akkor tanárral nem is találkozik a gyerek? Hát személyesen nem feltétlenül, na bumm.
Viszont aki marad, azt szoktam mondani, hogy túléli az első évet, az általában imádja, és nagyon megfelel az igényeinek. Amit közhelyszerűen szoktak mondani, munka, gyerek mellett. Van az említett kurzuson tánc- és képzőművész tanárnő, gyeses apuka Svájcban, Angliában élő nyomdász, és nem mellesleg két ifjú és sikeres érettségizett lány, az egyikük éppen Angliában folytatja a képzést, az anyaegyetemen, a másikuk pedig sikeresen építgeti tanulás mellett nemzetközi grafikus karrierjét, rendszeres megjelenésekkel grafikai magazinokban, webshoppal, stb. Illetve a balett táncosok és kőfaragók. : )
Az életkorral kapcsolatban sajnos nem tudok nyilatkozni, ugyanis én csak a 18+ korosztályt tanítom, fogalmam sincs, hogy általánosban, gimnáziumban hogyan működik. Sok EU-s program van egyébként ezen a téren, többek között a Sulinet is egy ilyen nemzetközi kezdeményezés része. Mindenképpen szorosabb tanári vezetést igényel, tehát a blended learninget tudom inkább elképzelni.
Fiatalabbaknak mindenképpen a játékosabb, esetlegesen csoportmunkával megoldott. Ami életkortól független, az, hogy borzasztóan erős motiváció és önfegyelem szükséges hozzá, illetve nagyon szoros időbeosztás. Ami még hirtelen eszembe jut, hogy az eLearning nagyon épül az angolszász típusú oktatásra, tehát hogy a hallgatóknak sokkal több önállóságot adnak, nem fogják a kezüket, kreativitást követelnek meg. Nem csoda, hiszen az angolszász világban alakult ki. Emiatt a mi poroszos oktatási rendszerünkben felnőtt fiatalok először kissé elbizonytalanodnak, de miután megismerték a rendszert, szárnyalnak és lelkesek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése