Oldalak

2015. június 6., szombat

Plágium

Több kínos esetbe is belefutottam a napokban a plagizálás témájában. Egy hallgató olyan évfolyamdolgozatot adott be, amelyet gyakorlatilag a Wikipédiáról másolt be forrásmegjelölés nélkül. Ez kb. a legsúlyosabb bűn, amit a tudományos életben el lehet követni. A főiskolák Hallgatói Szabályzata erről általában ezt mondja:

"Plágiumként értelmezi az az eset, amikor a hallgató úgy használja fel mások szellemi termékét, hogy nem ismeri el, nem jelöli meg annak eredeti forrását. Akár tudatosan, akár nem tudatosan teszi ezt, valójában saját szellemi teljesítményeként tünteti fel mások eredményét, azaz más személy szellemi tulajdonával él vissza."

Ez automatikus bukást jelent abban a félévben, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást.

Több oka lehet a plágiumnak, és többféleképpen is lehet tenni ellene. Egyrészt a tanulmányok elején a Kutatásmódszertan tárgyban fel kell készíteni a hallgatót arra, hogy mi a plágium, és hogyan lehet elejét venni annak, hogy akár véletlenül is elkövesse, megismertetni az idézés szabályaival

Másrészt kiváló plágiumellenőrző lehetőségek állnak a tanár rendelkezésére. Egyrészt a Google, másrészt a Magyar Tudományos Akadémia SZTAKI által kifejlesztett KOPI nevú program. Ezt többször használtam szakdolgozatok leellenőrzésére.

A plagizáló hallgatóknak pedig üzenem, hogy sajnos a tanároknak egyből feltűnik a gyanúsan megfogalmazott szöveg, ami kilóg a dolgozat szövegkörnyezetéből, tehát a lebukás esélye nagy. Van rá azonban megoldás: egyszerűen idézzük a meghivatkozott szöveget! A Wikipédiát azonban ne, mert bármennyire is hasznos információ, nem számít tudományos forrásnak. Erről írok a következő alkalommal.


És hogy stílszerű legyek. Forrás: http://www.frisss.hu/eletmod/igy-mukodik-plagiumkereso-a-sek-en





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése