Oldalak

2014. március 19., szerda

Kész!!!

Kedves olvasók, történelmi pillanatoknak lehetünk tanúi: beadtam a disszertációmat a nyomdába!
Azért ez sem ment simán: előzőleg alá kellett íratnom a tézisfüzetet ( a dolgozat rövidített verzióját) a doktori iskola vezetőjével, aki a múltkor kidobálta a publikációimat. Most is, nézegeti, nézegeti az új és újszerű tudományos eredményeket. Párbeszéd:

Ő: -Miért írt ennyi tudományos eredményt? Elég lett volna 4-5.
Én: - Mert a külső opponensem ezt javasolta, hogy bontsam szét őket, az ő doktori iskolájában így szokás.
Ő:- És hol vannak a statisztikai módszerek, milyen módszereket használt? Ez itt csupa általánosság. Bebizonyította, de hogy bizonyította be?
Én (felkészülten, lélekjelenlétemet nem elvesztve előkapom a disszertációt, orra alá dugom) :- Tessék, itt a variancia-analízis, itt a korrelációszámítás, itt vannak a kereszttábla-elemzések.
Ő (megenyhülve): - Na, jól van, ez rendben van, de ezeket miért nem írta bele az újszerű eredményekbe, hogy hogyan jutott el erre a következtetésre?
Én: - Én beleírom nagyon szívesen, azon ne múljék.
Ő: - Aláírom magának, hogy ne kelljen még egyszer bejönni, de azt az oldalt javítsa ki!
Én (alázatosan): - Igen, természetesen, nagyon köszönöm!

Utána lekocogtam a nyomdába, és a nagyon segítőkész nyomdász hölgy segítségével még egyszer átnéztük, kinyomtattuk a dolgozatot, hétfőn mehetek a bekötött példányokért. Megkérdeztem tőle, hogy az X. prof mindig ilyen vérfagyasztó, vagy csak minket tüntet ki vele? Ezen nagyon jól szórakozott, és közölte, hogy igen, mindenkivel ilyen.

Én úgy leizzadtam, hogy facsarni lehetett a vizet a pólómból utána.

(a kép csak illusztráció)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése